A sakkfigurák és a velük megtett lépések összefüggő egészet alkotnak, ezért nehéz eldönteni, hogy a 64-es mezőn a figurák száma, vagy a lehetséges lépések a fontosabbak az adott állás megítélésekor.
Ami igazán fontos, hogy a megtett lépés után az adott figura milyen további hatást gyakorol a játszma kimenetelére.
Ami igazán fontos, hogy a megtett lépés után az adott figura milyen további hatást gyakorol a játszma kimenetelére.
Kezdjük a legalapvetőbb kombinációs elemmel, a támadással.
A támadás mindegyik játszma alapvető eleme, hiszen amikor valamelyik figuránk egy olyan mezőre próbál lépni, amelyen az ellenfél figurája áll, akkor támadásról beszélünk.
Kombinációról viszont csak akkor beszélünk, amikor egy sakkfigura egyszerre támad meg két-, vagy több ellenséges sakkfigurát, vagy kulcsfontosságú mezőt, úgy, hogy mindegyiket egy lépéssel megvédeni nem lehet.
Lássunk egy pár példát, amikor a támadásról, mint kombinációs elemről beszélhetünk.
Egy egyszerű példával kezdjük, amelyben világos indul, és nyerni szeretne, de ez csak akkor sikerül, amennyiben leüti sötét egyik bástyáját.
A támadás mindegyik játszma alapvető eleme, hiszen amikor valamelyik figuránk egy olyan mezőre próbál lépni, amelyen az ellenfél figurája áll, akkor támadásról beszélünk.
Kombinációról viszont csak akkor beszélünk, amikor egy sakkfigura egyszerre támad meg két-, vagy több ellenséges sakkfigurát, vagy kulcsfontosságú mezőt, úgy, hogy mindegyiket egy lépéssel megvédeni nem lehet.
Lássunk egy pár példát, amikor a támadásról, mint kombinációs elemről beszélhetünk.
Egy egyszerű példával kezdjük, amelyben világos indul, és nyerni szeretne, de ez csak akkor sikerül, amennyiben leüti sötét egyik bástyáját.
Sakkal kell kezdeni, mert különben a két sötét bástya veszélyes lehet.
1. Vc6+
Ez a sakk egyben példa az egyszerű támadásra, amikor világos csak egyetlen figurát támad, igaz a legértékesebbet, a királyt.
1. ..., Kb8
Amennyiben sötét 1. ..., Ka7-et lép, akkor következik 2. Vc7+ és elvesz a sötét bástya.
2. Vb6+
Kettős támadás, amelyben a király mellett a d8-on álló bástya is veszélybe kerül, de ezt sötét még mindig kivédhet.
2. ..., Kc8 3. Ve6+
Ez a kettős támadás viszont már védhetetlen, mert a h3-on álló sötét bástya elveszik. Ezek után világos már könnyen megnyeri a játszmát.
A következő példa szintén egy egyszerű támadással kezdődik.
1. e4, Hd6
A sötét huszárnak nem sok választása létezik, amelyet a gyalog jellegzetes kettős támadása követ.
2. e5
Világos, mint láthatjuk, megtámadja mindkét sötét huszárt, majd a következő lépésben egyiket le is üti.
Az iménti példában látható kettős támadást villa támadásnak nevezzük.
A kettős támadás egy újabb változatával ismerkedhetünk meg a következő példából.
1. e5
A gyalog egy értékesebb figurát támad meg, de egy időben kinyitja a futár előtt is az átlót és az megtámadja a h7-en álló sötét huszárt.
1. ..., Fc5
A megtámadott futár félrevonul, de közben megtámadja a világos vezért.
2. Ve4
A vezér megtámadja az a8-on álló sötét bástyát és a h7 huszárt. Sötét vagy elveszíti a bástyáját, vagy mattot kap világos V:h7 lépése után.
A következő példában világos a b-vonalon indít támadást a sötét tisztek ellen.
1. Bb1, Vc5
A világos bástya egy értékesebb figurát támad, a vezért, és elüldözi a b vonalról, miközben a b6-on álló sötét huszárt is támadja, közvetve ugyanazon a vonalon.
2. Vb3
Most viszont a vezér támadja ugyanazt a huszárt, és amennyiben sötét félre is vonul huszárjával, a mögötte álló futó elvész.
Vannak estetek, amikor kombinációk egymás után követik egymást, lássunk egy ilyen példát is.
Világos bástyájával megtámadja sötét mindkét könnyű tisztjét.
1. Be5
Első látásra sötétnek esélye sincs, hogy mindkettőt megvédje, de:
1. ..., Hg3+, Kg2
A sakk nem segített, mert továbbra is minkét tiszt támadás alatt áll.
2. ..., Fc7
Parádés megoldás, de az egyetlen és az utolsó is sötét számára.
3. Be8+, Kg7
4. Be7+
A kombináció világos újabb kettős támadásával fejeződik be, amelyben a sötét elveszti futárját és a játszmát is.
A kettős támadás csúcsa, amikor kettős sakkot adunk ellenfelünknek. Lássunk egy ilyen példát is.
1. Fb5+
Egy rejtett és egyben kettős sakk esetén az sem számít, hogy a bástya és futó is támadva van, mivel a sötét király a sakkot csak akkor védheti ki, amennyiben kilép belőle. Mint láthatjuk, a kettős támadás akkor a leghatásosabb, amikor a támadás egyik célpontja az ellenfél királya.
A következő példából megláthatjuk a kettős támadás és a dupla támadás közötti különbséget.
Világos a királyt duplán támadja, tehát kettős sakkot ad neki a következő lépésben.
1. Hg6+, Kg8
2. Vh8+ és matt.
Amennyiben világos 1. Hd7+ lépéssel kettős támadással próbálkozott volna, akkor 1. ..., Kg8 2. H:b6 lépések után a sötét vezér a g4 és és a d1 mezőkön örökös sakkal döntetlen eredményt harcolt volna ki magának.
A következő példában egy éles harcot láthatunk a kettős és a dupla támadás között.
Világos kettős támadást indít.
1. Hb5+?
Megtámadja a vezért és sakkot is ad, valamint fenyeget Vg7 mattal.
Sötétnek azonban egy parádés válasza van erre a lépésre.
1. ..., Hd4+
Ezzel a lépéssel kivédte a sakkot és kettős sakkot adott világosnak.
Sötét a következő pár lépésben mattot is ad ellenfelének.
2. Kd1 vagy 2. Kd2 lépésre 2. ..., Vc2+ következik, majd 3. ..., Ve2 matt, illetve
2. Kb2 lépésre 2. ..., Vc2+ és 3. ..., Vb3 matt következik.
A jelen esetben a kettős sakk erősebb volt a kettős támadásnál.
Ezek voltak a támadás alapvető kombinációs változatai.
Források: Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka, 1976 Vladimir Vukovic: Skola kombiniranja, 1978
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977
