Kombináció - Alapvető kombinációs elemek - 6

2012.03.05. 19:26 | Gondolkodók Klubja | komment

A következő állás 1932-ben San Sebastianban a Rubinstein-Spielmann játszmában jött létre.
 

Sötét kezd és a következő kombinációs stratégiát alkalmazza:
1. ..., F:e4!
Fenyeget Bf1+ majd utána matt.
2. B:e4
A bástyát sikeresen elterelte az alapsorról.
2. ..., Bf1+ 3. F:f1, B:f1+ 4. Kg2, Vf2+ 5. Kh3, Bh1 6. Bf3, V:h2+ 7. Kg4, Vh5+ 8. Kf4, Vh6+ 9. Kg4, g5
És bezárult a kör a világos király körül. Áldozat nélkül nem lehet a mattot megúszni.
10. B:e6, V:e6+
És sötét erős pozíciót harcolt ki magának, amelynek köszönve a játszma folytatásában kivívta a győzelmet.

k_034.gif

A következő játszmaállás, amely az Adams-Torre, New Orleans, 1920-as játszmában jött létre, az elterelés igazi iskola példája.

1. Vg4
Megtámadja a sötét vezért és megpróbálja elterelni a 8-as soron lévő bástyák őrzésétől.
1. ..., Vb5 2. Vc4
A világos vezér "tabu", mivel sötét nem ütheti le, ugyanis védenie  kell az e8 mezőt, ahol világos mattot szeretne adni.
2. ..., Vd7 3. Vc7
Két halálos elterelést kínálva, a világos vezér szabadon beférkőzik a sötét állás kellős közepébe.
3. ..., Vb5 4. a4, V:a4 5. Be4, Vb5
A 5. ..., B:e4 lépésre 6. V:c8+ következne.
6. V:b7 
Az a4-e8 átlón nincs több szabad hely a sötét vezér számára, végérvényesen el lett terelve az e8 mező védelmezésétől, ezért fel is adta a játszmát.

k_035.gif

Mint láthattuk, az ellenfél figuráját azért tereltük el, mert azzal megszüntettünk azt az igen jelentős funkciót is, melyet betöltött az adott állásban. 
A követező állás az elterelés és a funkció szerepének igen látványos példája.

Az állás a Marshall-Soldatenkov, 1942, New Yorkban játszott játszmában jött létre, és sötét a következő kombinációval nyerte meg a játszmát:
1. ..., B:d2
Eltereli a huszárt a d4 és g5 mező fedezéséről és a h4 mező támadásának lehetőségétől.
2. H:d2, Hd4 3. Vh5
A huszárt nem ütheti le, de kivédi a He2-es matt-fenyegetést és mattal fenyeget.
3. ..., Vg5+
Érdekes lépés, amely felfedi a világos figurák funkcionális feladatát.
Amennyiben világos 4. V:g5 lépést lépi, akkor 4. ..., He2 matt következik, ugyanakkor a 4. f:g5 lépésre következik 4. ..., Ff2 matt.
A világos figurák túlterhelt funkciói nem engedik meg egy újabb manőver kivitelezését, ezért a negyedik lépést már meg sem tette, a játszmát feladta.

k_036.gif

A gyalog kombinációs lehetőségével egy egyszerű, de tipikus példa segítségével  ismerkedhetünk meg Capablanca 1913-as New Yorki játszmájából, melyet Tennenwurzela ellen vívott világossal.

1. d4
Világos másodszor is megtámadja az e5 gyalogot, és ezzel végérvényesen eltereli onnan.
1. ..., e:f4
Sötét megmenthette volna futóját, az 1. ..., Ff8 lépéssel, de akkor világos a 2. f:e5 lépésével, a gyalognyerés mellet, erős és veszélyes támadásba lendült volna.
2. e5
Világos kettős-, úgynevezett villás támadással, a gyalog segítségével tisztet nyer és ezzel döntő fölényhez jut, amely elegendő a végső győzelem kivívásához.

k_037.gif

A legfontosabb funkciója egy sakkfigurának a matt kivédése. Egy ilyen sakkbábu elterelése legtöbbször nagy áldozattal is jár, azonban mint láthatjuk, egy gyalog elterelése is egy adott helyzetben megnyitja a győzelem felé vezető utat.

.

Források: Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka, 1976   Vladimir Vukovic: Skola kombiniranja, 1978
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977

süti beállítások módosítása