A ráterelés mint kombinációs elem, igen hatásos eszköz egy esetleges matt-támadás esetén. A király, gyakran beragad a matthálóba, mint a mágnes, és onnan már nincs menekvés.
A következő ábra egy ilyen helyzetet próbál szemléltetni:
A következő ábra egy ilyen helyzetet próbál szemléltetni:
A fenti állás az Aljehin-Feldt (1916) játszmában alakult ki, amelyet világos a következő módon folytatott:
1. Hf7!, K:f7
A sötét királyt az f7 mezőre tereli. 1. ..., F:f3 sem segít, mert 2. V:e6 következik, amely mattal fejeződne be.
2. V:e6+, Kg6
3. g4
És fenyeget F:f5 matt, amelyet nem lehet kivédeni.
1. Hf7!, K:f7
A sötét királyt az f7 mezőre tereli. 1. ..., F:f3 sem segít, mert 2. V:e6 következik, amely mattal fejeződne be.
2. V:e6+, Kg6
3. g4
És fenyeget F:f5 matt, amelyet nem lehet kivédeni.
A következő tanulmányt V. Kivi állította össze. Világos csak akkor nyerhet, amennyiben sikerül megakadályozni a c gyalog vezérré történő átalakulását.
.
1. Fa6+, Ka8
Amennyiben leüti a futót, akkor az a6-ra történő ráterelés 1. ..., K:a6 után 2. Hd3, c2 3. Hb4+ következne. Nem segít a 1. ..., Ka7 sem, mivel 3. Hc6+ következne, majd pedig 4. Hd4.
2. Hc6, c2 3. Fb7+
Rátereli a királyt a b7 mezőre, amely után a huszár már elvégzi a többi feladatot.
3. ..., K:b7 4. Ha5+, Ka6 5. Hb3 és világos nyer.
Amennyiben leüti a futót, akkor az a6-ra történő ráterelés 1. ..., K:a6 után 2. Hd3, c2 3. Hb4+ következne. Nem segít a 1. ..., Ka7 sem, mivel 3. Hc6+ következne, majd pedig 4. Hd4.
2. Hc6, c2 3. Fb7+
Rátereli a királyt a b7 mezőre, amely után a huszár már elvégzi a többi feladatot.
3. ..., K:b7 4. Ha5+, Ka6 5. Hb3 és világos nyer.
A következő játszmában a győzelmet, Dr. Vidmar nagymester, csakis annak köszönheti, hogy a sötét királyt ügyesen a c5 mezőre terelte.
1. f5+, g:f5 2. g:f5+, Kd6
2. ..., K:f5-re világos c7 lépésével megnyeri a játszmát.
3. B:b4, B:b4 4. Fc5+, K:c5 5. c7 és világos nyer.
2. ..., K:f5-re világos c7 lépésével megnyeri a játszmát.
3. B:b4, B:b4 4. Fc5+, K:c5 5. c7 és világos nyer.
A sötét király ráterelése a c5 mezőre, csak egy eszköz volt két másik elem megvalósítására: a király kikerült a négyzetből, amelyből még hatékonyan tudta volna támadni a világos gyalogot és elzárta a c-vonalat a bástya elől.
Csak emlékeztetőül.
Négyzetszabály: a gyalog-végjátékok egyik szabályszerűsége - venni kell a gyalog távolságát az ellenfél alapvonalától, majd ezt a távolságot lemérni merőlegesen az ellenséges király irányába is. Amennyiben a király a következő lépésben nem tud belépni ebbe a négyzetbe, nem tudja megakadályozni a gyalog átalakulását.
A következő állás a Lasker-Sifers játszmában alakult ki:
1. f8V+
Eltereli a sötét királyt az f6 mezőtől és a 8. sorba tereli.
1. ..., K:f8 2. Kf6, Fg8 3. Be7, Fh7 4. B:h7 és világos nyer.
Eltereli a sötét királyt az f6 mezőtől és a 8. sorba tereli.
1. ..., K:f8 2. Kf6, Fg8 3. Be7, Fh7 4. B:h7 és világos nyer.
Rinck tanulmányában világos a következő kombináció segítségével győzedelmeskedik.
1. Bh2+, Kg6
A 1. ..., Kg8 lépés 2. Fd5+ és matthoz vezet.
2. e:f5+, Kf7 3. Fd5+, Kf6 4. g5+, K:f5 5. Fe4+
A 1. ..., Kg8 lépés 2. Fd5+ és matthoz vezet.
2. e:f5+, Kf7 3. Fd5+, Kf6 4. g5+, K:f5 5. Fe4+
Most látszik csak igazán világos "haditerve" : a sötét király bármilyen ügyesen is manőverezik, az f-gyalog ha sakkal lép , akkor sötét elveszíti vezérét.
A sötét 5. ..., Ke5 vagy 5. ..., K:g5 lépésére 6. f4+ következik, a 5. ..., K:e4 vagy 5. ..., Kg4 lépésre 6. f3+, míg a 5. ..., Kf4 lépésre f:e3+ következik.
A tanulmány témája tehát nem más, mint a sötét király, az f-gyalog hatókörébe történő terelése, amely a sok-sok sakk eredményeként születik meg.
A sötét 5. ..., Ke5 vagy 5. ..., K:g5 lépésére 6. f4+ következik, a 5. ..., K:e4 vagy 5. ..., Kg4 lépésre 6. f3+, míg a 5. ..., Kf4 lépésre f:e3+ következik.
A tanulmány témája tehát nem más, mint a sötét király, az f-gyalog hatókörébe történő terelése, amely a sok-sok sakk eredményeként születik meg.
.
Források: Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka, 1976 Vladimir Vukovic: Skola kombiniranja, 1978
hu.wikipedia.org/wiki/Sakkban_használt_fogalmak_listája
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977
