A gyalog a leggyengébb, de a huszár mellett, a 64-es mező legsajátságosabb sakkfigurája. Fontos szerepe van a játszma minden szakaszában, mindez sajátos lépési és előrehaladási tulajdonságának köszönhető.
A gyalog kizárólag előre léphet. A kiindulási helyéről mind a nyolc gyalog tetszés szerint egy vagy két mezőt léphet előre, a továbbiakban azonban lépésenként mindig csak egy mezőt haladhat előre. Ütni azonban csak átlósan tud, szintén csak egy mezőnyi távolságra. Ha a gyalog áthaladt az egész táblán és eljutott az ellenfél alapsorába, átváltozik tisztté. Ez úgy történik, hogy a gyalogot levesszük a tábláról, és a helyére állítunk egy (a táblán levő állományon kívüli) vezért, bástyát, futót vagy huszárt, tetszés szerint. A játékosok többnyire a vezér figuráját választják, mivel az a legerősebb. Ugyanakkor adódhat olyan állás, amikor érdemes más figurát fölvenni. Az alapsorra való belépés (vagy beütés), a gyalog (és esetlegesen a leütött figura) levétele a tábláról, az új figura felhelyezése – mindez egyetlen lépésben történik, mégpedig szükségszerűen: ha a gyalog elérte az utolsó sort, kötelező az átváltozás.
Van egy kivételes ütési lépés, az "en passant".Az en passant (franciául „menet közben”, „elhaladóban”) különleges lépés a sakkban, olyan ütés, amelyre akkor kerülhet sor, ha az egyik fél gyalogja kettőt előrelépve kikerülné az ellenfél gyalogjának átlós ütését. Az egyetlen eset a sakkban, amikor egy gyalog nem az átlósan előtte álló, hanem a mellé lépő figurát ütheti ki.
A gyalog sajátságos és fontos szerepét a következő példa is igazolja:
 |
| Makagonov - Botvinik , 1940 |
1. f6 !, B:d4 vagy 1...., g:f6 2. Be8+, V:e8 3. F:f6+matt
2. f7!
A gyalog ebben az állásban fontosabb a vezérnél, fenyeget 3. Be8+ majd matt, amely ellen nincs védelem. A 2...., Vg5+ lépést 3. Kh1 követi, amely után sötéten nincs segítség.
A gyalog igazi jelleme az ellenfél sakkfiguráival vívott harcban ütközik ki igazán. Lássuk csak, hogyan...
A fenti állás, a Potter-Fenton játszmában alakult ki. A játékosok kiegyeztek döntetlenben. S. Saavedra 1895-ben bebizonyította, hogy világos győzhet, amennyiben a következő módon folytatja a játszmát:
1. c7, Bd6+ 2. Kb5, Bd5+ 3. Kb4 nem lett volna jó 3.Kc4 mert 3..., Bd1 majd 4...., Bc1+ következett volna,
3..., Bd4+ 4. Kb3, Bd3+ 5. Kc2, Bd4 és a sötét bástya fennakadt, világos viszont nem halaszthatja tovább a gyalog átváltását. Világos azonban nem lépheti 6. c8V lépést mivel 6...., Bc4+ 7. V:c4 és patt, mivel van más lehetősége is.
6. c8B, Ba4 mivel fenyegetett Ba8+matt,
7. Kb3 és sötét elveszíti bástyáját, vagy Bc1 lépéssel mattot kap.
A következő példa a gyalog futárral vívott harcát mutatja be.
Otten tanulmányában világos indul és nyer a következő módon:
1. a5, Ff8 2. Kd5, Fh6 3. g5+ ez a gyalogáldozat keresztezi sötét védelmi tervét,
3. ..., F:g5 3..., K:g5 lépésre 4. a6 lépés következik és sötét nem tartóztathatja fel a gyalogot,
4. Ke4, Fh4 5. Kf3
.
és világos nyer, mivel a gyalog eljut az a7 mezőre, mire sötét eljutna az a7-g1 átlóra.
A következő Rinck tanulmányban a világos gyalogok kihasználják a sötét huszárok passzív helyzetét:
.
1. g6, He6 2. g7, He7 2...., H:g7 lépésre 3. d7 következik,
3. f5 ! 3. d:e7 lépésre 3..., H:g7 és sötét megakadályozná a gyalogok további előrehaladását,
3...., H:g7 4. f6 és ez a lépés igazolja a huszár tehetetlenségét az átlós támadásra,
4...., He8 5. f7
.
és a világos gyalogból vezér lesz a 8. sorban, ami egyben világos győzelmét is jelenti.
A következő állás a Holzhausen - Kmoch játszmában (Bad Giessen 1928.) alakult ki.
.
Sötét indul a következő módon:
1..., e5 2. f:e5, f4 3. Vg4, f:e3!
.
és sötét feláldozza vezérét a kígyózó gyalogok akciójáért cserébe,
4. V:d7, e:d2 5. Kd1, d:c1V 6. F:c1, Bcd8 7. Vh3, H:b3+ 8. Ke1, H:c1 9. Vc3, Bd4
és világos feladta a játszmát.
.
Lássunk még egy példát a gyalog kitartó és eredményes küzdelmére, amikor az ellenfél huszára igyekszik megakadályozni a 8. sorba való érkezését:
1. g8V+, H:g8 2. h7 amennyiben sötét a huszárt üti, 3. h8V , vagy 2...., Kg7 lépésre 3.h:g8V+ és sötét elvesztette a csatát a gyalogokkal szemben.
A következő feladványban a világos gyalog komoly problémák előtt áll : egyedül maradt királyával az ellenfél nyolc tisztje és nyolc gyalogjával szemben. A feladványszerzők megoldották, hogy ilyen erőviszonyok közepette is, királyával közösen, kivívja a győzelmet. Hogyan is hajtsa végre ezt a "hősi cselekedetet" ?
... és sikerült, a világos gyalog egyedül is megmentette királyát.
Források: hu.wikipedia.org Vladimir Vukovic: Skola kombiniranja 1978. Zagreb www.chessgames.com Dimtrije Bjelica: Sahovska citanka, Sarajevo 1976
