Centrumfeszültség
Ha a gyalogok helyzete a centrumban még nem tisztázódott, a játék a korábban felsorolt állástípusok bármelyikébe átmehet. A sakkozó figyelmét még fokozottabban a centrumra kell irányítani. A két fél manővereinek célja az, hogy elérje a centrum olyan stabilizációját, amely számára előnyös, illetve hogy az ellenfelet előnytelen gyalogalakzat kialakítására kényszerítse. Előfordul, hogy az egyik fél nem képes kivárni a gyalogállás tisztázódását és szárnyi támadást kénytelen indítani. De még ilyen esetekben is különleges elővigyázatossággal kell ügyelni az esetleges ellencsapásokra a centrális mezőkön. Egy ilyen kellő pillanatban mért rajtaütés egy pillanat alatt semmivé teheti a szárnyakon kialakuló összes támadó tervet.
Íme egy példa, hogyan vált a feszültséggel telített centrum hirtelen nyílttá, ahol a tiszteknek közelharcban kellett összecsapniuk.
Boleszlavszkij-Keresz, Zürich, 1953

A centrum feszített állapotban van, s a gyalogalakulat bármely pillanatban átmehet az előbb említett bármelyikébe.
12. Hbd2, Bd8 13. Hf1, d5 14. e:d, e:d 15. c:d, H:d5 16. Ve2, Fb7 17. Hg3, c:d 18. H:d4

A táblán kitört cserevihar elsöpörte az összes centrumgyalogot és a harci cselekmények e fontos színtere megnyílt a tisztek mozgása számára. A játék nyílt centrummal folyik tovább, az összes ebből adódó, tisztek által mért rajtaütés terve szerint.
18. ..., g6! Keresz nem engedi, hogy a tábora közelében levő fontos f5 mezőre világos huszárja behatoljon.
19. Fh6, Ff6 20. Hb3, hc4 21. He4, F:b2

Már a kezdeti szakaszban kiderült sötét előnye, amiből arra a következtetésre juthatunk, hogy jobban sikerült kihasználnia a centrum által adott lehetőségeket. A centrum megnyitása sötét hasznára vált, ezért Boleszlavszkijnak más eljárárs mellett kellett volna választania a centrumprobléma megoldására.
22. Hc5, F:a1 23. B:a1, f5!

Régi terv, amelynek segítségével sötét cseresorozatot kényszerít ki.
24. H:b7, V:b7 25. Hc5, Vc6 26. Hd3, Hc3 27. Vc1, Vf6 28. f4, He4 29. Kh2, Vc3 30. Vb1, Hd2 31. Vc1, B:d3 32. F:d3, V:d3 33. Vc7, Hf3+!

Világos feladta, mivel 34. g:f-re következne 34. ..., Ve2+ és matt az ezután következő három lépésben.
"Előfeszített" centrumszerkezetű játszmaállásokkal a jelenkori versenyek példatárában sok esetben találkozhatunk. Sőt, még azt is mondhatjuk: minden játszmában már a megnyitástól kezdve valamilyen formában azért folyik a harc, hogy olyan centrum alakuljon ki, amilyent az ellenfelek önmaguk számára előnyösnek tartanak. Ahhoz, hogy felül tudjunk kerekedni ebben a harcban, nagy művészet és tudás szükséges. Ha sikerül jól kitervelni a centrum alapszerkezetét, jelentősen megkönnyítjük tisztjeink számára a további cselekvést és komoly stratégiai alapot teremtünk, ami a győzelem elsődleges, nélkülözhetetlen előfeltétele.
Forrás: A.Kotov: A sakkozó gondolkodásának titkai,1977 www.chessgames.com