Bécs egykor, mint a sakk egyik világközpontja, sakkozóinak köszönve bekerült a sakkmegnyitások történelmébe. A XIX század közepén tanulmányaikban és elemzéseikben a 2. Hc3 lépéssel a d5-ös gyalog ellentámadást akarták megakadályozni , miután az f2 gyalog nyugodtan léphet f4-re .A bécsi sakkozók, élükön Carl Hamppe (1814-1876) nagymesterrel, tanulmányozták a megnyitások újabb lehetőségeit, amelyről Morphy-nek köszönve, már a New York Times 1888-ban megjelent számában, írásban is elismerték a bécsi játékot, mint a megnyitások egyik új változatát . Sikeresen és nagy előszeretettel alkalmazták játszmáikban Rudolf Spielmann és Bent Larsen nagymesterek, de több más nagymester is foglalkozott a bécsi játék tanulmányozásával és annak alkalmazásának lehetőségével.
A sok csel, változat és csapda után próbáljuk meg összegezni a legfontosabb tudnivalókat a bécsi játékról.
A Sakkmegnyitások Enciklopédiájában a bécsi játék a következő lépések alapján van rangsorolva:
A Sakkmegnyitások Enciklopédiájában a bécsi játék a C25-C29 besorolást kapta.
Lássuk a kezdő lépéseket és a kezdő állást:
1. e4, e5
2. Hc3
2. Hc3
Amíg világos az f4 lépésre készül, sötét részéről legtöbb esetben a következő lépéssel folytatódik a játszma:
2. ..., Hf6 3. f4, d5 3. ..., e:f4 lépés gyenge lépés volna, mivel 4. e5, Ve7 5. Ve2 és a sötét huszár mozgástere leszűkül.
4. f:e5, H:e4
Amennyiben sötét úgy dönt, hogy a második lépésben nem 2. ...,Hf6 lépést lépi , hanem :
2. ..., Hc6 lépést,akkor a Hamppe–Muzio csel kínál érdekes megoldást:
2. ..., Hc6 lépést,akkor a Hamppe–Muzio csel kínál érdekes megoldást:
3.f4, e:f4
4.Hf3, g5
5.Fc4, g4
6.0-0, g:f3
7.V:f3
És a támadás folytatódik 7. ..., He5 8. V:f4, Vf6 lépésekkel.
2. ..., Hc6 lépés után a Steinitz csel egy másik megoldást kínál:
3.f4, e:f4
4.d4
.
És a folytatásban: 4. ..., Vh4+ 5. Ke2 amely világos királyt megfosztja a sáncolás lehetőségétől, sötét viszont támadásba lendül.
Nézzük a bécsi játék Frankenstein-Dracula változatát, melyet Tim Harding sakkozó állított fel 1975-ben:
1. e4, e5 2. Hc3, Hf6 3. Fc4 majd következik
3..., H:e4
.
4. Vh5, Hd6 5. Fb3, Hc6 6. Hb5, g6 7. Vf3, f5 8. Vd5, Ve7 9. H:c7+, Kd8 10. H:a8, b6 és sötét egyik bástyáját elvesztette.
Végezetül nézzünk meg még egy érdekes változatát a bécsi játéknak, melyet Würzburgi csapdának neveztek el Max Würzburger sakkmesterről, aki 1930-ban a következő szellemes újítással gazdagította a Sakkmegnyitások Enciklopédiáját:
1. e4, e5
2. Hc3, Hf6
3. f4
A bécsi játékkal kezdődik, melyet sötét a következő lépéssel folytat:
3. ..., d5
4. f:e5 H:e4
5. d3, Vh4+
6. g3, H:g3
7. Hf3, Vh5
8. H:d5, Fg4
9. Hf4, F:f3
10. H:h5, F:d1
11. h:g3, F:c2?
Sötét gyalogelőnyhöz szeretett volna jutni, de következett
12. b3 és futója kivédhetetlen csapdába esett.
A sok csel, változat és csapda után próbáljuk meg összegezni a legfontosabb tudnivalókat a bécsi játékról.
A Sakkmegnyitások Enciklopédiájában a bécsi játék a következő lépések alapján van rangsorolva:
C25 1. e4, e5 2. Hc3
C26 1. e4, e5 2. Hc3, Hf6
C27 1. e4, e5 2. Hc3, Hf6 3. Fc4, H:e4
C28 1. e4, e5 2. Hc3, Hf6 3. Fc4, Hc6
C29 1. e4, e5 2. Hc3, Hf6 3. f4
Lássunk egy pár játszmát, melyekből megtudhatjuk, hogy hogyan játszották a bécsi játékot a sakk nagymesterei egykor és napjainkban.
.
.
Forrás: Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka , Sarajevo1976 en./ hu..wikipedia.org www.chessgames.com
.
