Mihail Moiszejevics Botvinnik ( Михаил Моисеевич Ботвинник; Kuokkala, 1911. augusztus 17. – Moszkva, 1995. május 5.) szovjet sakkozó, nemzetközi nagymester. Botvinnik a szovjet sakkozás atyja. Óriási tapasztalatainak és tanulmányainak köszönhetően a sakkjáték minden szakaszának tudósává vált. A sakksport hatodik világbajnoka volt (1948—1957, 1958—1960, 1961—1963), hétszer volt szovjet bajnok (1931—1952), 1935-ben a Szovjetunió nagymestere, 1950-ben pedig nemzetközi nagymester lett.
FIDE 1947-es kongresszusán döntöttek, hogy Aljechin halálával megüresedett világbajnoki trónusért a kor legjobb hat sakkozója négyfordulós körversenyt játszik. Az amerikai Reuben Fine visszalépésével az öt nagymester végül "ötmenetes" versenyben döntötte el a világbajnoki cím sorsát. Az első két fordulót Hágában játszották le, majd a befejező három kört Moszkvában. Mihail Botvinnik a várakozásnak megfelelően nagy fölénnyel végzett az élen, és a sakkozás hatodik világbajnoka lett. Szmiszlovot 3-2-re, Kereszt 4-1-re, Reshevszkyt 3,5-1,5-re és Euwet 3,5-1,5-re győzte le, tíz nyerés és 8 döntetlen mellett két partit vesztett. A végeredmény:1. Mihaeil Botvinnik 14, 2. Vaszilij Szmiszlov 11, 3-4. Paul Keresz és Emanuel Reshevszky 10,5 5. Max Euwe 4 pont.
A Nemzetközi Sakkszövetség a világbajnoki meccsverseny kiírásakor szabályozta, hogy a világbajnoknak minden harmadik évben párosmérkőzésen kell megvédenie címét a világbajnok-jelöltek versenyének győztesével. (Később világbajnok-jelölti párosmérkőzéseket játszottak.) Az első ilyen tornát 1950-ben Budapesten rendezték meg. A tíz résztvevős versenyt holtverseny után David Bronstein nyerte meg, egy évvel később a döntőben Botvinnikkel 12-12-re végzett, a döntetlen eredmény a címvédőnek kedvezett. A 24 játszmás mérkőzésen Bronstein a 22. parti után még vezetett, de Botvinnik egyenlített, tíz játszma dőlt el a meccsen. Bronstein ragyogó stratégiai megoldásokkal elkápráztatta a sakk híveit, a végjátékokban azonban megdöbbentő pontatlanságokat követett el. Három évvel később Botvinnik párharca Vaszilij Szmiszlovval is döntetlennel zárult, hét-hét győzelmet könyvelhettek el. 1957-ben ismét Szmiszlovval csatázott, kihívója a nyolcadik parti megnyerésével ragadta magához a vezetést, és 12,5-9,5-ös meggyőző győzelmet aratott, hat nyerés mellett háromszor szenvedett vereséget.
 |
| Botvinnik - Lasker 1936 |
Az akkori szabály szerint Botvinniknek joga volt visszavágóra, és egy év múlva 12,5-10,5-es győzelemmel visszahódította a világbajnoki címet. A sakkvilágot egy ifjú titán káprázatos támadásvezetése, intuíciós áldozatai hozták lázba. Mihail Tal a jugoszláviai világbajnok-jelöltek versenyének megnyerésével lett Botvinnik kihívója. A 39 éves címvédő tökéletes technikára épített stílusa nem bírt a 24 éves "rigai varázsló" viharos akcióival. Tal 12,5-8,5-ös győzelemmel (+ 6, - 2 ) a sakkozás nyolcadik világbajnoka lett. Botvinnik azonban nem adta meg magát, és ellenfelére tökéletesen felkészülve, hatalmas akaraterővel visszahódította az elvesztett címet. A betegséggel is küszködő Tal ellen 13-8-ra nyert. A 21 partiból 15 végződött döntéssel! Botvinnik pályafutása utolsó világbajnoki döntőjét 1963-ban vívta, Tigran Petroszjan 12,5-9,5-ös győzelemmel végleg megfosztotta címétől, az új szabályok már törölték a visszavágó mérkőzést. Maradandót alkotott játszmáinak elemzésével. Könyörtelenül rámutatott saját és az ellenfél hibáira is, minden erejével az igazságot kereste. A Botvinnik nevével fémjelzett sakkiskolában számos tehetség bontogatta szárnyait, legismertebb tanítványa Garri Kaszparov volt, akivel később együtt is segítették a tehetségeket. Vlagyimir Kramnyik is élvezhette szakmai támogatásukat.
 |
|
| Casablanca - Botvinnik 1936 |
Botvinnik kétségtelenül az egyik legnagyobb sakkújító volt, akinek egész korszak fűződik a nevéhez. Stílusa a lassan, de biztosan célba érő óriáskígyóéhoz volt hasonlatos: mély stratégián, magas technikai színvonalon alapult. Elsőként dolgozta ki a professzionális sakkozói életformát, a felkészülési módszereket.
Források: hu.wikipedia.org www.csutisk.hu
