A centrum - Mozgékony centrum

2011.11.30. 18:51 | Gondolkodók Klubja |

Mozgékony centrum  
 
A centrum mozgékony változatát a sakkozó már az első időkben megismeri, amikor éppen belekóstol a sakkjátékba. Az olasz megnyitásban, a királycselben, vagy az Evans-cselben világos gyakran állítja gyalogait e4-re vagy d4-re, s ennek érdekében néha gyalogot is áldoz. Sok modern megnyitásban, például a Grünfeld-védelemben, világos kettő vagy még több mozgékony gyalogot kap a centrumban, amikor útjukat csak néha állja ütközőként a sötét egyetlen gyaloga, amely a hatodik, sőt esetleg a hetedik sorban helyezkedik el.
Hasonló állásokban a játékosok figyelmét ez a mozgékony centrum köti le, s tervük ezen fontos gyalogok előrenyomulása vagy leállítása érdekében épül fel.
Az aktív fél, amely a gyalogcentrumot birtokolja ( olyan helyzetek kivételével persze, amikor a gyalogcentrum gyenge és védelemre szorul ) arra törekszik, hogy előrevigye gyalogait s egy vagy két szabad gyalogot létesítsen s ezáltal lehetőséget kapjon a küzdelem kimenetelének eldöntésére, Ilyen ideális tervet azonban nem mindig sikerül megvalósítani. Gyakrabban fordul elő, hogy a centrumot uraló fél gyalogai segítségével visszaveti az ellenfél tisztjeit a jó centrális mezőkről, s áthelyezi támadását valamely szárnyra, ahol eldől a küzdelem.
A védekező terv lényege az, hogy leállítsa és rögzítse az ellenfél gyalogait. Ez az elsődleges cél. További feladat: aláásni ezt a centrumot, robbantani és megsemmisíteni. Rendszerint a védekező félnek nem sikerül szárnyi ellentámadást szerveznie, mert a gyalogcentrum léte ezt akadályozza. A védekező minden figyelmét a centrum köti le.
Igen szemléletesen jellemzi a gyalogcentrum előrenyomulása, illetve annak megakadályozása érdekében vívott harcot a 
Konsztantinapolszkij-Kotov, 1945-ben játszott játszma. 

 
Világos terve egyszerű: előkészíteni centrumgyalogai előnyomulását f2-f3 és e3-e4 útján. A futó támogatásával az előnyomuló gyalogok a továbbiakban elsöpörhetik az ellenfél összes védelmi vonalát. Sötét mindent elkövet, hogy feltartóztassa az ellenséges gyalogság mozgását, s hogy később rögzítse, sőt esetleg meg is semmisítse. Éles ütközetek bontakoznak ki az e3-e4 előrenyomulás keresztülvitele, illetve megakadályozása körül.
1. Be1, Fc8 2. f3, H:c3 3. F:c3, Ff5 4. Vd2, h5
 
 
Sötét azt a gyalogot is bevonja a védelembe. Most világos nem teheti meg az egyes változatokban fontos g4 lépést, ezenkívül sötét adott esetben érzékeny csapást mérhet h5-h4 útján.
5. Be2, Vd7!
 

Újabb védővonalak előkészítése. Gondosan mérlegelve az e3-e4 lépés mellett és ellene szóló érveket sötét megértette, hogy ezt a tolást nem képes megelőzni. De további előrenyomulást nem engedélyezhet, s ezért újabb védővonalat épít ki, éspedig a d5 és e6 pontokon, amely világos számára áthatolhatatlanak bizonyult. Könnyű észrevenni, hogy mindkét mező fehér, így sötét feladata - elérni a g2 és f5 futók cseréjét.
6. Bae1, Fh3 7. Fh1, Be6 8. e4, d:e 9. f:e, Bae8 10. Ff3, Fg4 11. Vf4, F:f3 12. V:f3, Ve7 13. e5
Kényszer. 13. ..., Hd5.

Sötét elérte célját - leállította a gyalogokat és biztonságosan blokkolta azokat.  

Forrás: A.Kotov: A sakkozó gondolkodásának titkai,1977