Lilienthal Andor

2010.10.05. 15:49 | Gondolkodók Klubja |

Lilienthal Andor (Андрэ Арнольдович Лилиенталь) (Moszkva, 1911. május 5. – Budapest, 2010. május 8.) magyar sakkozó.
A sakk legidősebb nagymestere volt, aki a ChessGames.com sakkadatbázis életrajza szerint találkozott, és játszott minden hivatalos sakkvilágbajnokkal, kivéve Wilhelm Steinitzet.
 
 
Szülei magyar zsidók, édesanyja énekesnő, apja pedig elektroműszerész, ismert autóversenyző volt.
Moszkvai születése annak köszönhető, hogy édesanyja éppen ott lépett fel. Kétéves korában Budapestre hozták, az Oroszországba való visszatérést megakadályozta az első világháború kitörése.
Szabásznak tanult. Csak tizenötéves korában tanult meg sakkozni. Fiatalon európai kávéházakban való sakkozással kereste meg a kenyerét. Az 1930-as években Aljehinnel és Capablancával baráti viszonyba került.
A harmincas évek első felében Csehszlovákiában kétszer győzött, 1933-ban első helyezést ért el az újpesti nemzetközi versenyen. 1934-ben második-harmadik volt – Aljehinnel holtversenyben – Hastingsben. Egy év múlva legyőzte Capablancát, és meghívták a II. moszkvai nemzetközi bajnokságra.
Capablancával udvarolni járt egy moszkvai étterembe. Ennek egyenes következményeként 1935-ben megnősült és Moszkvában telepedett le. Vak- és szimultán bemutatókat tartott nagy kedvvel.
1940-ben Lilienthal Moszkva bajnoka volt, ugyanabban az évben pedig szovjet bajnok is. 1936-ban a varsói sakkolimpián a magyar csapat tagja volt és nem veszített mérkőzést, 1937-ben a stockholmi sakkolimpián a magyar győzelmek hetven százalékát ő aratta, és így a magyar válogatott ezüstérmes lett. 1951 és 1970 között ő volt Tigran Petroszjan edzője.
1976-ban végleg Magyarországra, Budapestre költözött.
Andor bácsi élete utolsó éveiben is aktívan foglalkozott a sakkal. 2010. áprilisáig játszmákat analizált és sakkozott a vendégeivel. A 99. születésnapját még baráti körben ünnepelte, majd május 8-án távozott az élők sorából. 
Legmagasabb hivatalos FIDE Élő-száma: 2385, legutolsó Élő-száma: 2385 volt. A FIDE számításai elé visszanyúló Chessmetrics kalkulációi szerint legmagasabb pontszáma 2710 volt, az 1934 decemberi világranglistán, amelyen az ötödik helyet foglalta el, Aljehin, Salo Flohr, Mihail Botvinnik és Capablanca után. Ugyanezen számítások szerint pályája csúcsán 1934 és 1937, illetve 1940 és 1942 közt volt, amikor többnyire a világranglista első tíz helyének egyikét foglalta el. 
 

Egyike volt annak a kevés sakkozónak, akik játszottak Capablancával, és nem volt negatív ellene a mérlegük. A következő, 1935-ben Hastingsben vívott játszmában például legyőzte Capablancát: