Kombináció - Alapvető kombinációs elemek - 17

2012.04.30. 11:28 | Gondolkodók Klubja |

A legszebb iskolapélda a kettős támadás bemutatására, vonalzárással, a Rog-Barcza, Budapest, 1946-os játszmában kialakult állás.
.
Sötét a következő lépéssel eldöntötte a játszma kimenetelét:
1. ..., Fe2 !
és ezzel elzárta az egymást védelmező világos bástyákat. Világos minőséget és azzal együtt a játszmát is elveszíti
.
k_092.gif
 
.
A következő állás a Sämisch-Ahues, Hamburg, 1946-os játszmában jött létre.
.
.
Világos indul és rájön, hogy nem jó 1. f6 lépéssel folytatni, mivel következik 1. ..., Vc5+. Ezért úgy dönt, hogy elzárja az a1-h8 átlót a sötét futár előtt, de egyben az 5. sort is elzárja, amellyel megakadályozza a vezér támadását a világos király ellen.
1. Be5 !
És sötét azonnal feladta a játszmát, mivel 1. ..., Bg8 után következne 2. V:g8+, majd 3. Be8 matt, ugyanakkor az 1. ...,f6 lépésre 2. V:f6+, Kg8 3. Vg5+, Kf7 4. Vf7+ matt.
Talán a kombináció legélesebb folytatása mégis 1. ..., F:e5 melyet 2. f6! követ, amely után sötét már nem bújhat ki a matthálóból.
.
k_093.gif
.
A következő állás a Liliental-dr. Rey Ardid, Saragossa, 1934-es játszmában alakult ki, amelyben világos úgy dönt, hogy elzárja a sötét vezér előtt az ötödik sort.
.
.
1. f5
Megtámadja a g6-mezőt, és a vonalzárással megakadályozza a sötét vezér g5-mező feletti "uralmát". 
A rendes játszmában sötét 1. ..., Bg8 2. Bd7+, Kh8 3. Vb7 után feladta a játszmát, de érdekesebb megoldással kecsegtet a folytatás egy másik változata.
1. ..., e:f5
A vonalzárás mellett, a sötét e-gyalog elterelésének is szemtanúja lehetünk, mivel sötét ez a lépés után nem tudja a nagy átlót az e6-e5 lépéssel elzárni. 
Ennek jelentősége a 2. Bd7+, Kh8 3. Vb2+ folyatásban látható.
2. Bd7+, Kh6 3. Vg5 matt.
.
k_094.gif
.
A következő példában a vonalzárás egyik sajátságos alkalmazásával, világos minőség előnyre tesz szert.
Az állás a Treybal-Petkovic, Prága, 1934-es játszmában alakult ki.
.
.
1. Bg8+, Kf7 2. B8g5
A sötét huszár a támadás áldozatává vált, mivel nem menekülhet sehova. Világos első lépésével elzáratta a 7. sort a sötét bástya elől.
A huszár nem léphet az f4-mezőre sem, mert 2. ..., H:f4 lépésre következik 3. Bg7+ majd 4. Bg8+ és 5. B1g7 matt.
2. ..., Be4+ 3. F:c4
És világos minőség előnnyel megnyeri a játszma folytatását.
.
k_095.gif
.
A nagymesterek gyakorlatában gyakran előfordul, hogy a vonalzárást egy másik kombinációs elemmel teszik igazán hatékony és látványos  kombinációvá.  A következő állás a Bondarevski-Ragozin páros-mérkőzés 10. játszmájában jött létre.
.
.

Sötét a következő lépéssel folytatta a játszmát:
1. ..., F:g2 2. e7
Ez volt világos egyetlen esélye, mivel 2. V:g2 lépésre következett volna 2. ..., Bg8 3. V:g8+, K:g8 4. Bd8+, Kg7 5. e7 és a sötét vezér sakkokkal eljut a g5 mezőre, leüti az e7-gyalogot és mozgékonyságának köszönve megnyeri a játszmát.
2. ..., Fd5
Megnyitja a g-vonalat bástyája számára, az ellenfél d-vonalát viszont bezárja. A 3. B:d5 lépésre következik 3. ..., Bg8+ és világos nem menekülhet a matthálóból.
Ezért világos úgy dönt, hogy inkább elmenekül királyával.
3. Kf2, Bg8 4. Ke1, Vh4+ 5. Kd2, Fe6 6. Kc1, V:e7 7. Bh1, Ff5 8. Hd5, Vg5+ 9. Ve3, Vd2és világos feladta a játszmát. 
.

k_096.gif

.
Források: Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka, 1976   Vladimir Vukovic: Skola kombiniranja, 1978
hu.wikipedia.org/wiki/Sakkban_használt_fogalmak_listája 
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977