Kombináció - A tempó

2012.05.25. 17:56 | Gondolkodók Klubja |

A tempó, az egy lépéshez szükséges időmennyiség, vagyis egy lépés.
A tempónyerés az egy tempó megszerzése, míg a tempóvesztés nem más mint egy tempó elvesztése.
Minden játékos célja a játék folyamán a tempóelőny megszerzése. Annak a sakkjátékosnak van tempóelőnye, amelyik a tervét egy lépéssel korábban tudja megvalósítani.
A kombináció szempontjából a tempó nem más, mint amikor az ellenfelet olyan lépésre kényszerítjük, amelynek köszönve a mi kombinációnk lépésről lépésre megvalósul, az ellenfelünk viszont kénytelen csendben végignézni és viselni mindezt.
A tempó megtartása nélkül nincs is sikeresen végrehajtott kombináció. A tempó megőrzése érdekében gyakran figurát, vagy szabad mezőt áldozunk, nem engedjük az ellenfelet, hogy fellélegezzen, hogy szabadon lépjen, csakis azon korlátok között cselekedhet, melyeket mi megengedünk neki.
Ennyit az elméletről. Lássunk egy példát, amelyben szemtanúi lehetünk a tempóelőnyért való igaz küzdelemnek.
A következő állás a Konstantinapoljski-Petrov, 1940-es játszmában alakult ki.

.
Világos kezd és ott kínálja önmagát a 1. B:h4 lépés, mellyel helyreállna az anyagi egyensúly és a következő lépésben fenyegetne 2. Fh6+. 
A 1. B:h4 lépés tehát fenyegetéseket rejteget sötét számára, de vajon tempóelőnyt hoz-e világosnak ?
A 1..., Bh8 folytatás után 2. B:h8, V:h8 következne, amely világos tempó nyerését megkérdőjelezi, mivel sötét fenyeget 3. ..., Vh2+-kal. Világos megpróbálhatná 3. Ff4 folytatást is, de következne 3. ...,F:f4 4. V:f4 és fenyeget 5. Bh1 lépés, melyet sötét kivédhet 4. ..., Vh4 lépéssel majd pedig 5. Bh1, Vg5 és világos kezéből teljesen kicsúszik a tempónyerés lehetősége.
És ezek után egy vezércsere vagy 6. Vg3 lépés között variálhat világos, mialatt sötét rejtett tempóelőnyével is számolnia kell, amely a g4 mezőre kifejtett nyomáson keresztül jut kifejezésre .
Tehát el kell vetni a 1. B:h4 lépést, amelyre világos az eredeti játszmában is rájött, mivel csakis a h-vonalon történő támadással lehet tempóelőnyhöz jutni.
1. Fh6+
Ezzel a lépéssel a h6 mezőre tereli a sötét királyt. A futó áldozat viszont világost matt-támadásra kötelezi.
1. ..., K:h6 2. B:h4+, Kg7
A 2. ..., Kg5 lépésre következik 3. Bh5+, g:h5 4. Vf5+, Kh6 5. V:h5+, Kg7 6. Bh1 és világos  mattal fenyeget a 7. Vh7 lépéssel ( vagy 7. Vh6+ után 8. Vh8 matt ), de 6. ..., Bh8 után következik 7. V:f7 matt.
3. Bah1, Bh8
Sötét vezért ad a bástyáért cserébe, mivel csak így bújhat ki a matthálóból. 
A 3...., f5 lépés nem jó megoldás, 4. Bh7+, Kf6 5. g5+, K:g5 6. Vh3, f4 és 7. Kf3 folytatás miatt. 
4. Bh8, V:h8 5. B:h8, B:h8 6. Vb3  és világos anyagi előnyének köszönhetően megnyeri a folytatást.
.
k_114.gif

A fenti példát elemezve, meg kell állnunk világos első lépésénél, mivel azon múlott a tempóelőny megszerzése.
Mindössze azon múlik a nyerés, hogy világos sakkal veszi-e le a h4-gyalogot vagy sakk nélkül. Csakis sakkal tudott sötéttől annyi időt elrabolni, hogy megduplázhassa a h-mezőn bástyáit. A 1. Fh6+ lépés tehát tempóelőnyhöz juttatta világost, a többi viszont már csak egy szabályos folytatása a játszmának.  
A sakkozók gyakran beszélnek a tempónyerésről, esetleg kinek van tempóelőnye egy adott pozícióban. Gyakran kitalálnak érdekesnél-érdekesebb manővereket, melyeknek egyetlen célja a tempó megszerzése. Az ilyen manőverek könnyen "kútba esnek", mivel a tempóelőny csak egy része a kombinációnak. A kombinációt tehát egészében kell végig elemezni, amelynek természetesen egyik fontos alkotó része a tempó megszerzése.
A következő ábra a Csigorin-Schiffers, 1895-ös játszmában alakult ki.

Első látásra, úgy tűnik, hogy sötétnek van tempó előnye, még ha világos kezdi a játszma folytatását, akkor is. A világos d2-futó meg van támadva, és egyetlen menekülési út a Fc1 lépés. De ez nem egészen így van, mivel világosnak nem védekezni kell, hanem támadni.
1. F:h6+, H:h6 2. Hg6
Világos futó-áldozattal sötét huszárát a h6 mezőre tereli, majd megnyitja a h-vonalat, melyen bástyáival fenyegeti sötét királyát.
2. ..., Bh8
A 2. ..., F:g6 lépésre 3.B:h6, Ff7 majd 4. Bh7+ következett volna.
3. H:h8, V:h8 4. g5
Mielőtt ütné a h6-huszárt, világos tempóval felszabadítja a g4-mezőt.
4. ..., f:g5 5. B:h6, V:h6 6. B:h6, K:h6 7. a3, Hc6 8. f6, F:f6 9. Hg4+, Kg7 10. H:f6, K:f6 11. Fh3, Bc7 12. Vf3+, Ke7 13. Vf5
és világos ezek után minőség és pozíciós előnyének köszönve, könnyen megnyerte a játszmát.
.
k_115.gif
.
Láthatjuk, hogy sötét tempóelőny szerzési törekvése, már az első pillanatban sikertelenné vált. Azzal, hogy megtámadta világos d2-futóját, lépésre kényszerítette világost, de a megtámadott futó egy még erősebb fenyegetéssel válaszolt.
A sakktáblán időnként kialakulhat olyan állás is, amikor a tempó megszerzéséért több figurát is feláldozunk, de ha kell, akár magát a  vezért is, mert a tempóelőnyön múlik, hogy ki lesz a játszma nyertese .
A következő példa egy ilyen állást mutat be számunkra.
.
.
A folytatásban sötété a kezdő lépés. Így első látásra úgy tűnik, hogy     
1. ..., B:h2 lépéssel előkészíthetné a 2. ..., Bh1 mattot, de ez nem jó, mert világos megelőz bennünket a 2. V:f8+ majd Be8 lépéssekkel.
Sötét kétlépéses matt állásával, egy sokkal erősebb kétlépéses mattállás áll világos rendelkezésére.
Nem segít 1. ..., g:f6 sem, a 2. Be8 lépés miatt.Úgy néz ki, hogy sötét számára kilátástalan a helyzet. Vagy mégsem ?
Sötét egy vezéráldozattal  megzavarhatja világos fenyegető támadását, amely után időt nyer a B:h2 lépésre. Egy komoly áldozattal tempóelőnyhöz jut. Lássuk csak a megoldást:
1. ..., Vc4+ 2. F:c4
A futó eltávolítva a b5-mezőről, ezzel megszűnt világos V:f8+ -as matt fenyegetése, mivel a bástyának nincs támogatása az e8-mezőn.
2. ..., B:h2
A tempóelőny megszerzése után világos kénytelen feláldozni vezérét és bástyáját, hogy kiszabadítsa királyát a matthálóból.
3. V:f8+, K:f8 4. Be8+
Mindez az e1-mező felszabadításáért, amelyen keresztül vezet a világos király egyetlen menekülési útvonala.
4. ..., K:e8 5. Ke1, g:f6
És sötét bástyaelőnnyel könnyen megnyeri a játszma további folytatását.
.
k_116.gif
.
Igazán akkor láthatjuk az idő szerepét egy kombinációban, amikor ugyanabból a sakkállásból az a fél kerül ki nyertesként, aki először lép. Tehát akinek tempó előnye van, az nyeri a játszmát.
Egy ilyen érdekes példát szemléltet a következő ábra:
.
.
Amennyiben világos indul a nyerés útja nagyon egyszerű:
1. Ve6+, Kf8 2. Vf6+, Kg8 3. Vg7 matt
Amennyiben sötét indul, akkor állandóan sakkban kell tartania az ellenfél királyát, hogy ne veszítse el a tempót, mert az végzetes lenne számára. 
1. ..., B:b1+ 2. K:b1, Ba1+ 3. K:a1, Va4+ 4. Kb1, Va2+ 5. Kc1, Va1+ 6. Kd2, V:b2+ 7. Kd3, Vc2+ 8. Kd4, Vc4+ 9. Ke5, Vd5+ 10. Kf6, Vf7+ 11. Ke5
A 11. Kg5  lépésre következik 11. ..., Vf5+ majd 12. ..., Vh5 matt.
11. ..., Vf5+ 12. Kd4, c5+ 13. Kc3, Vc2 matt.

k_117.gif

A tempó megtartása érdekében a sakkozók gyakran nagy áldozatokra is képesek. Vannak helyzetek a 64-es mezőn, amikor a tempó megőrzése a legfontosabb, minden akció ennek jegyében zajlik, mert a tempóelőny megtartása az egyetlen győzelemhez vezető út.
Egy ilyen példát mutat be számunkra Korolkov következő tanulmánya:

.
Világos indul és győzni szeretne. Így első ránézésre ez nem is tűnik nehéz feladatnak, tekintettel világos három gyalogára, melyeket csak egy-egy lépés választ el attól, hogy vezérré alakuljanak a nyolcadik sorban.
Ha azonban jobban megvizsgáljuk az állást, akkor láthatjuk, hogy  sötét 1. ..., c1H+ vagy 2. ..., Fd4 lépésekkel fenyeget, melyet csakis állandó sakkal tudunk kivédeni, egyetlen pillanatra sem szabad kiengedni a kezünkből az irányítást, mert az sötét győzelméhez vezet.
1. Bh5+, K:h5
A 1. ..., Kg3 lépésre 2. Bh1 következne, a 1. ..., F:h5 lépésre viszont 2. d8V+, Kg3 3. Vd6+, F:d6 4. c8V folytatás következne, amely világos egyértelmű győzelmét eredményezné.
2. Hf4+, Kh6 3. g8H+, Kh7 4. Hgf6+, Kh6 5. H:g4+, Kh7 6. Hef6+, Kg7 7. He6+, Kf7 8. d8H+, Ke7 9. c8H matt.
.
k_118.gif
.
A tempóelőny, az "ötös fogattal", "öt lóerővel", meghozta a maga gyümölcsét.


Források: Dimitrije Bjelica: Sahovska citanka, 1976   Vladimir Vukovic: Skola kombiniranja, 1978
hu.wikipedia.org/wiki/Sakkban_használt_fogalmak_listája 
Márki István: A sakkjáték tankönyve . Kezdők és haladottabbak számára, 1897
V.N.Panov: Sah zanimljiva igra, 1977