Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Híres sakkozók

hires_sakkozok.gif

Megnyitások - ÍGY KEZDŐDIK EGY SAKKJÁTSZMA

2011.01.31. 21:18 | Gondolkodók Klubja |

A megnyitás a játék kezdeti szakasza. A fő cél ekkor a jobb támadási pozíció megszerzése (ez gyakran a centrummezők birtoklását vagy kontrollját jelenti), a bábuk mozgásba hozatala valamint az ellenfél kibontakozásának megakadályozása. Ez általában körülbelül 8-10 lépést jelent, de esetenként 20 lépésig is eltarthat.

Az Oxford Companion to Chess című kiadvány több, mint 1300 külön névvel jelölt megnyitást és megnyitásváltozatot sorol fel.

Amikor a megnyitás nevét a sötét játékos kialakította állásról kapja, a nevében gyakran szerepel a védelem szó (például szicíliai védelem). A megnyitások karakterük alapján nagyon különbözőek lehetnek, például a Réti-megnyitás, vagy a visszautasított vezércsel sok változata kevésbé látványos pozíciós játékhoz vezet, más megnyitások viszont - mint a lett csel vagy a kéthuszáros védelem - éles taktikai küzdelemhez.
A tankönyvi változatok egyik legismertebb rendszerezése a Sakkmegnyitások Enciklopédiája (Encyclopedia of Chess Openings vagy ECO). A tankönyvi lépéssortól való tudatos eltérést elméleti újításnak nevezik - a sakk legmagasabb szintjén az ilyen előkészített újítások fontos szerepet játszhatnak a küzdelemben.
A professzionális sakkjátékosok pályájuk kezdetén, már gyerekkorukban sok energiát, többéves munkát fektetnek a sakkmegnyitások elsajátításába. Tanulmányozásukat a csúcson maradáshoz egész pályájuk folyamán folytatniuk kell, mivel a megnyitások fejlődnek.
A sakkjátszmát világos indítja, akinek az első lépésre húszféle módja van. Ezek közül azonban csak néhány az, amelyeket általában használnak, a többit rendhagyó megnyitásként szokták besorolni.

A sakkjátszma egészében mindkét játékos arra törekszik, hogy ne kapjon mattot, hogy ne veszítsen reális ellenérték nélkül figurákat, hogy mattot adjon. A megnyitás szakaszában mindezek  elérése céljából a következőkre kell összpontosítani:
-  Fejlődés: Az egyik fő cél, hogy a játékos figuráit olyan mezőkre fejlessze, ahonnan azután optimális erővel vehetnek részt a játékban. Az alapsorok előtti sorok mezőit különböző gyalogformációkkal, illetve a tisztek alaphelyzetükből való kimozdításával szokták ellenőrzés alá vonni. A tisztek alapállásukban rendszerint passzivitásra vannak ítélve, a fejlődésben való elmaradásnak így nagy ára lehet, ha az ellenfél gyorsabban tudja saját tisztjeit aktív helyzetekbe fejleszteni. A legerősebbnek tekintett figurákat, a vezért, illetve a bástyákat a játék korai szakaszában ritkán fejlesztik középre, nehogy kisebb értékű figurák áldozatává válhassanak. A bástya fejlesztésének egyik változata a sáncolás, amely általában arra is szolgál, hogy a királyt középről jobban védhető állásba juttassa az egyik, vagy a másik szárnyon.
-  A figurák összehangolása: A figurákat nem csak fejleszteni kell, cél az is, hogy egymással a lehető legjobban együttműködve legyenek képesek előnyt elérni, támadást végrehajtani, illetve az ellenfél fenyegetéseit elhárítani.
-  A centrum ellenőrzése: A megnyitás szakasza a játszmák többségében általában a centrumért (a középponti mezők) feletti ellenőrzésért való küzdelemmel telik el. A centrumba került figurák könnyen juttathatók a tábla más részeibe, fontos mezőket ellenőrizhetnek és a centrum feletti uralom megnehezítheti az ellenfél fejlődését. A klasszikus felfogás szerint a centrumot legjobb gyalogformációval elfoglalni, a hipermodernista iskola szerint azonban célszerűbb lehet a megnyitásban centrumot távolabb elhelyezkedő figurákkal (tipikusan tisztekkel) ellenőrizni, hiszen a túl szélesre húzott gyalogfront megtámadható és szétzúzható - a gyalogcentrum csak akkor jó, ha tartható. Ez utóbbi felfogás vezet az olyan megnyitások alkalmazásához, mint például az először 1921-ben Budapesten figyelmet kivívott Aljehin-védelem.
-  A király biztonságba helyezése: Az alapállásban a tábla közepén helyet foglaló király támadható, sebezhetőségének csökkentéséről ezért már a játszma korai szakaszában legtöbbször gondoskodnak. A leggyakoribb megoldás a sáncolás (a királyszárnyon, vagy a vezérszárnyon), illetve az ehhez társuló fianchetto. Más-más játékstratégiákhoz vezet, ha a két király azonos, illetve ellenkező oldalon sáncol. A király gyakran nem a gyorsabb sánccal, hanem mezőnként vándorolva kerül valamelyik szárnyra.
-  A gyaloggyengeség elkerülése: A legtöbb megnyitás a gyaloggyengeség elkerülésére törekszik: gyenge lehet az izolált gyalog, a dupla vagy tripla (azonos vonalra került) gyalog, a hátramaradt gyalog, a gyalogsziget, vagy a gyalogok által védtelenül hagyott mező, amelyre benyomulhat az ellenfél könnyűtisztje. Egyes megnyitások a gyaloggyengeség vállalásával (és/vagy gyalogok feláldozásával) feláldozzák a végjátéki biztonságot a gyors támadás lehetőségéért. Különösen néhány sötét által alkalmazott kiegyensúlyozatlan megnyitás kínál erre alkalmat, mint a holland megnyitás vagy a szicíliai védelem. Más megnyitások, mint az Aljehin-védelem vagy a benoni védelem kicsalogatják az ellenfél gyalogjait, arra számítva, hogy gyaloggyengeségek keletkeznek, amelyek ellen dinamikus játékkal siker érhető el.

A 15. században jelentős változások történtek a sakk szabályaiban, amelyek felgyorsították a játékot és megnövelték a megnyitáselmélet fontosságát. A korai sakk-könyvek, mint Luis Ramirez de Lucena (1497), Pedro Damiano (1512) és Ruy López de Segura (1561) művei már megnyitáselemzést tartalmaznak. Ruy Lopez Damianóval vitázva például 1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 után 3. Fb5-öt ajánlotta, és ezt a változatot róla Ruy Lopez-megnyitásnak, vagy spanyol megnyitásnak nevezték el.
A megnyitáselméletet tudományosabb igénnyel az 1840-es évektől kezdték el fejleszteni, ekkor fedeztek fel és neveztek el sok változatot. Az elnevezések módjában nem hoztak létre egységes módszertant, gyakorlatilag véletlenszerűek voltak.
A legrégebben ismert megnyitások gyakran földrajzi nevekről kapták a nevüket. Sok megnyitás kapta a nevét népekről, régiókról, mint az indiai, az angol, a spanyol, a francia, a holland, a skót, orosz, olasz, katalán, skandináv, szicíliai, megnyitások. Néha városnevek is szerepet kaptak, mint Bécs, Berlin, Budapest vagy Wilkes-Barre.
A későbbiekben a legelterjedtebb gyakorlattá az vált, hogy sakkozókról neveztek el megnyitásokat.

A megnyitáselmélet alapvetően háromfajta kezdést különböztet meg:

1. Nyílt megnyitás: nyitólépése 1.e4, e5 (Például ilyen a spanyol megnyitás.)

 

2. Félig nyílt megnyitás: nyitólépése 1.e4 , és az 1..., e5 helyett más lépés . (Például 1....,c5 után a szicíliai védelem.)

 

 

3. Zárt megnyitás: A többi lépés 1. d4, 1. c4 vagy 1. Hf3 (Például a vezércsel több változata.)

 

A középjátékra jellemző tervek elemei gyakran már a megnyitásban megjelennek: gyalogáttörések előkészítése, az ellenfél gyalogszerkezetének meggyengítése, a kulcsmezők megszerzése, előnyös cserék, térelőny biztosítása stb.

A megnyitás elméleti szerepét sok sakkszakíró abban látja, hogy világos feladata a megnyitásban az első lépés joga jelentette előny megőrzése, sötété viszont az, hogy kiegyenlítse az állást. Mások ezzel nem értenek egyet, például a magyar Adorján András nagymester számos cikket és könyvet írt arról, hogy a statisztikák ellenére sötétnek is igen erősek az elméleti esélyei. Sok megnyitás módot ad sötétnek arra, hogy már a játék korai szakaszában előnyre tegyen szert.
 
A Winawer-változat világos 6. lépése után
Jeremy Smith nemzetközi mester szerint a megnyitás célja, hogy dinamikus egyensúlytalanságokat hozzanak létre a két oldalon, amelyek meghatározzák a középjáték karakterét és a felek által választható stratégiákat. Például a francia védelem Winawer-változatában világos bástyapárját és térelőnyét kívánja felhasználni arra, hogy támadást indítson sötét királyszárnyán, sötét pedig egyszerűsítő cserékre törekszik, illetve ellentámadásra világos vezérszárnyán, ahol meggyengülnek a gyalogok.

Egy szó mint száz, a játszma megkezdődik, és amennyiben hiányosak ismereteink a megnyitáselmélet terén, az ellenfél gyorsan kihasználhatja hibáinkat. Erről szól Paul Morphy játszmája és "művészi alkotása", melyet a párizsi operában, a braunschweigi herceg páholyában játszott a "Sevillai borbély" előadásának felvonásközti szünetében a herceg és mások ellen.
Ellenfelei megbeszélhették (megtanácskozhatták) a lépéseket.

MORPHY - TANÁCSKOZÓK
           Párizs, 1858
1. e4, e5  2. Hf3, d6   A játék a Philidor néven ismert megnyitásba terelődött. Jobb 2...., Hc6-tal védeni az e5 gyalogot. A játszmalépés (2....., d6) passzív felálláshoz vezet, sötétnek nagyon kell vigyáznia, mert a legkisebb hiba gyors vereséget eredményezhet.
.

3. d4, Fg4 ? Ismét a korai lekötés a hiba. A helyes folytatás 3...., Hd7 vagy 3...., Hf6, esetleg 3...., e:d4 volt. A tett lépésre világos előnybe kerül.


4. d:e5, F:f3   Többé-kevésbé kényszer. Tudjuk, hogy nem helyes a megnyitásban ugyanazzal a tiszttel kettőt lépni, míg a többi tiszttel is ki nem fejlődtünk. A futó már egyet lépett g4-re, és most kénytelen leütni a huszárt, vagyis még egyet lépni. Nincs bő választéka, mert ha nem üti a huszárt, akkor gyalogot veszít. Például a gyalog visszaütésére, 4...., d:e -re 5. V:d8+, K:d8 6. H:e5 után világos gyalogelőnyével és jobb állásával (sötét már nem sáncolhat) nyerésre áll.
5. V:f3, d:e5
 

Tudjuk, hogy a vezér korai játékba hozatala hiba. Itt azonban a vezér nem önszántából került f3-ra. Másrészt, mivel az f3 huszár lekerült a tábláról, így a vezér nem veszi el a tiszt természetes fejlődési helyét. Ezen kívül ebben az állásban, ahol hiányzik a c8 futó, a sötét huszár pedig még nem áll  c6-on, sötét egyetlen tiszttel sem tudja eredményesen támadni a vezért.
6. Fc4, Hf6 ?  Védi ugyan a mattot, de nem számol a most következő kettős támadással. 6...., Vf6 vagy 6....,Ve7 volt a viszonylag legjobb folytatás, bár világos akkor is jobban áll.
7. Vb3 ! 
 
Mind világosnak, mind pedig sötétnek hiányzik a d-gyalogja. Így sötét nem tud d7-d5-tel védekezni, az f7-re fenyegető nyomás ellen. Ugyanakkor világos a b7 gyalogot is fenyegeti.
7...., Ve7    Sötét a kettős fenyegetést védeni semmiképpen nem tudta. Ezért a kisebb "bajt" választotta. Terve az, hogy 8. V:b7-re Vb4 sakkal vezércserét kényszerítsen ki, és azután gyaloghátránnyal bár, de megpróbálna döntetlenre "szívóskodni". Ez ellen meg az szól, hogy gyaloghátrány esetén kerülni kell a vezércserét, hiszen minden csere ilyenkor általában az ellenfél malmára hajtja a vizet.
8. Hc3  Világos tehát nem nyert gyalogot.


Aki Morphy stílusát ismeri, az nem is csodálkozik mindezen. Nem a gyalognyerés mellett döntött, hanem - felismerve fejlődési és álláselőnyét - vezére megtartásával támadást indít az ellenfél ellen. Morphy ízig-vérig támadójátékos.
8...., c6  Védi a b7 gyalogot és elveszi a huszártól a fontos d5 mezőt.
9. Fg5   Világos lekötötte az f6 huszárt és fenyeget F:f6 -tal. Sötét nem üthet vissza a vezérrel, mert a b7 gyalogot elvesztené. Ha pedig a g-gyaloggal ütne, akkor az f-vonalon kettős gyalogja keletkezne, és ez úgynevezett pozíciós gyengeség.
9...., b5 ?  
 
Sötét szeretne szabadulni a nyomás alól, ezért a c4 futót igyekszik elzavarni az a2-g8 átlóról. Nem kielégítő 9...., Vc7 sem (9....,b5 helyett), mert 10. 0-0-0, Fc5 11. F:f7+, V:f7 12. Bd8+ után sötét kénytelen a vezérét ütésben hagyni, és nincs érte kellő ellenértéke.  A 10....,Fc5 lépés talán a legjobb ? Csakhogy 10...., Fe7 nem megy 11. F:f7+ miatt, és 10...., Fd6 sem véd, mert arra is 11. F:f7+ a megdöntés, 11...., V:f7-re 12. B:d6-tal.
A játszmában történt  9....,b5 - re Morphy lendületes támadással bizonyítja be sötét hibás felépítését.
10. H:b5 !!, c:b5
11. F:b5+

11. Fd5 is nyert volna, ha nem is ilyen szépen, mint a játszmában történt.
11...., Hd7
12. 0-0-0
 
Ha a két tábor közti különbséget mérlegeljük, akkor a következő megállapításra juthatunk. A világos tisztek támadásra készen állnak. Ezzel szemben sötét nyomott, passzív, egyebet sem tesz, mint védekezik. Kénytelen is, mert mindkét huszárja kötésben áll a két jól elhelyezett futó által. Világos már elsáncolt, ezzel biztonságba helyezte királyát, és megteremtette az összeköttetést bástyái között. Ezzel szemben sötét király középen rekedt. Hosszúra nem sáncolhat, mert arra gyors matt következne: 12...., 0-0-0 13. Fa6+, Kc7 14. Vb7-tel. Viszont a d7 huszárt védeni kell !
12...., Bd8
13. B:d7, B:d7
14. Bd1   Ebben a pillanatban sötét teljes bástyaelőnye ellenére is vigasztalanul áll. Csupa kötés az állás, moccanni sem tud.
14...., Ve6   Igyekszik legalább az egyik kötésből szabadulni, és ha lehet vezért cserélni.
 

Világos most kétféleképpen is nyerhet. Az egyik lehetőség:
15. F:f6, g:f6 ( 15...., V:b3-ra 16. F:d7+matt ) 16. Fd7+ és vezérnyerés. 
Világos a szebbet és a gyors mattra vezető utat választotta.
15. F:d7+, H:d7
 
 
Most már csak a huszárt kell az útból eltüntetni, hogy a bástya a d8 mezőn mattot adhasson.
16. Vb8+, H:b8
17. Bd8+matt  

 
Nem véletlen, hogy Morphy a játszmáját ilyen gyorsan és szépen nyerte meg. Igaz, hogy abban az időben még nem állt a sakkelmélet a maihoz hasonló fokon, Morphy állásfelépítése azonban megfelelt a mai sakkszemléletnek.
Gyors figurafejlesztésre törekedett, tisztjeit igyekezett úgy elhelyezni, hogy ellenfelét akadályozza a fejlődésben.
Tanulságos sakkjátszma és egy igazi csemege mindenki számára. 

Miután Paul Morphy-nek köszönve megismerkedtünk a sakkozó gondolkodásának apró titkaival, ismerkedjünk meg a különböző megnyitások alaplépéseivel.
A következő táblázat útmutató, úgy kezdőknek, mint haladóknak, a megnyitások "szerteágazó világában":

Nyílt megnyitások

A nyílt megnyitások nagyon gyakran éles játékot eredményeznek.
A gyorsan kiéleződő küzdelemben élénk taktikai csata folyik mindkét részről. A bonyolult harc pontos számolást igényel.
 

Középcsel 1.e4 e5 2.d4 exd4 3.Vxd4
Dán csel 1.e4 e5 2.d4 exd4 3.c3 dxc3 4.Fc4 cxb2 5.Fxb2
Futójáték 1.e4 e5 2. Fc4 Hf6 3.d3 c6 4.Hf3
Bécsi játék 1.e4 e5 2.Hc3 Hf6 (2...Hc6) 3.Fc4 (3.f4 d5! ;3.g3 Fc5 4.Fg2) Hxe4 (3...Hc6 4.d3) 4.Vh5! Hd6 5.Fb3
Királycsel 1.e4 e5 2.f4 exf4 3.Hf3 g5 (3...d5 4.exd5 Hf6; 3...Fe7 4.Fc4!; 3...d6 4.d4; 3...Hf6 4.e5 Hh5 5.d4) 4.h4
Királyfutócsel 1.e4 e5 2.f4 exf4 3.Fc4!? Hf6! ( 3...Vh4+ 4.Kf1) 4.Hc3 c6! 5.Fb3
Falkbeer ellencsel 1.e4 e5 2.f4 d5 3.exd5 e4?! 4.d3!
Philidor védelem 1.e4 e5 2.Hf3 d6 3.d4 Hf6 4.dxe5( 4.Hc3 exd4 5.Hxd4)4...Hxe4 5.Vd5 Hc5
Lett ellencsel 1.e4 e5 2.Hf3 f5?! 3.Fc4!? fxe4 4.Hxe5;
Orosz védelem 1.e4 e5 2.Hf3 Hf6 3.Hxe5 ( 3.d4 exd4 4.e5 He4 5.Vxd4 d5) 3...d6! 4.Hf3 Hxe4;
Skót játék 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.d4 exd4 4.Hxd4 Hf6 (4...Vf6 5.Hb5; 4...Fc5 5.Fe3 ) 5.Hxc6 bxc6 6.e5
Négyes huszárjáték 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Hc3 Hf6 4.d4 (4.Fb5 Fb4 (4...Hd4!? 5.Fa4 c6) 5.0-0) 4...exd4 5.Hxd4 Fb4
Olasz védelem 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fc4 Fc5 4.c3 Hf6 5.d4 ( 5.d3 d6 6.0-0 0-0 ) 5...exd4 6.cxd4 Fb4+ 7.Hc3
Evans-csel 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fc4 Fc5 4.b4!? Fxb4 5.c3 Fc5 6.d4 exd4 7.0-0 d6! 8. cxd4 Fb6
Magyar védelem 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fc4 Fe7 4.d4 exd4 5.Hxd4 Hf6 6.Hc3 0-0
Kettős huszárjáték 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fc4 Hf6 4.d4 (4.Hg5 d5! ) 4...exd4 5.0-0
Spanyol megnyitás 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fb5 a6 [ 3...g6; 3...Hge7; 3...Fc5; 3...Hd4; 3...d6; 3...Hf6; 3...f5] 4.Fa4 [ 4.Fxc6] 4...Hf6
[ 4...d6; 4...f5; 4...Fc5; 4...b5] 5.0-0 [ 5.Ve2; 5.d4] 5...Fe7 [ 5...Hxe4
] 6.d4 ( 6.Be1 Hc5 7.Hxe5 Fe7) 6...b5 7.Fb3 d5 [6.Be1  6.d3; 6.d4; 6.Ve2] 6...b5 7.Fb3 d6 [ 7...0-0 8.c3 d5 9.exd5 Hxd510.Hxe5 Hxe5 11.Bxe5 c6] 8.c3 Ha5 [ 8...Fb7; 8...Hb8; 8...Hd7; 8...Fe6; 8...h6] 9.Fc2 c5 10.d4 Vc7

Félig nyílt megnyitások

 
A félig nyílt megnyitásokban sötét eredeti célja az éles cseljátékok elkerülése volt. Ma ez már háttérbe szorult és sötét elképzelései igen széles skálán vonulnak fel.
 

Skandináv védelem 1.e4 d5 2.exd5 Vxd5 3.Hc3
Nimzovics védelem 1. e4 Hc6 2.d4;;
Aljehin védelem 1. e4 Hf6 2.e5
Caro-Kann védelem 1. e4 c6 2.d4 d5 3.Hc3 ( 3.e5) 3...dxe4 4.Hxe4 Hd7 ( 4...Ff5; 4...Hf6)
Francia védelem 1.e4 e6 2.d4 d5 3.Hc3 ( 3.Hd2; 3.e5) ;
Pirc- védelem 1.e4 d6 2.d4 Hf6 3.Hc3 g6 4.f4 ( 4.Hf3 Fg7) 4...Fg7; (1. e4 g6 2.d4 Fg7 Modern védelem )
Szicíliai védelem 1.e4 c5 2.Hf3 d6 3.d4 cxd4 4.Hxd4 Hf6 5.Hc3 a6 Najdorf ( 5...e6 scheveningeni) (5...g6 sárkány)
1.e4 c5 2.Hf3 e6 3.d4 cxd4 4.Hxd4 a6 ( 4...Hc6 5.Hc3) 5.Fd3 Paulsen védelem
1.e4 c5 2.Hf3 Hc6 3.d4 cxd4 4.Hxd4 Hf6 ( 4...g6 5.Hc3 Fg7 6.Fe3 Szimagin ) ( 5 Hc3 d6 Rauzer)
1.e4 c5 2.Hf3 Hc6 3.d4 cxd4 4.Hxd4 Hf6 5. Hc3 e5 Szvesnyikov védelem
1.e4 c5 2.Hc3 Hc6 3.g3 g6 4.Fg2 Fg7 A zárt rendszer
1.e4 c5 2.c3 Hf6 ( 2...d5 3.exd5 Vxd5 4.d4) 3.e5 Hd5 4.d4 Alapin változat
1.e4 c5 2.d4 cxd4 3.c3 dxc3 4.Hxc3; A Morra-csel

Zárt megnyitások

 
A zárt megnyitásokban később éleződik ki a küzdelem.
Ezekben a rendszerekben inkább az elgondolások érvényesülnek,
szemben a nyílt rendszerek bonyolult számításaival.
 

Vezércsel 1.d4 d5 2.c4 e6 3. Hc3 Hf6 (3…c5 Tarrasch védelem)
Elfogadott vezércsel 1.d4 d5 2.c4 dxc4 3. Hf3 Hf6 4. e3
Szláv védelem 1.d4 d5 2.c4 c6 3. Hf3 Hf6
Katalán megnyitás 1.d4 Hf6 2.c4 e6 3. g3 d5
Nimzoindiai védelem 1.d4 Hf6 2.c4 e6 3. Hc3 Fb4
Vezérindiai védelem 1.d4 Hf6 2.c4 e6 3. Hf3 b6 (3. - Fb4+: Bogoindiai védelem )
Királyindiai védelem 1.d4 Hf6 2. c4 g6 3.Hc3 Fg7 4.e4 d6 5.Hf3 0-0 6.Fe2 (5.f3 0-0) (5.f4 0-0) ( 5.Fe2 0-0 6.Fg5)
Grünfeld védelem 1.d4 Hf6 2. c4 g6 3.Hc3 d5
Benoni védelem 1.d4 Hf6 2. c4 c5 3. d5 e6
Benkő csel 1. d4 Hf6 2. c4 c5 3. d5 b5!?
Ó-indiai védelem 1.d4 Hf6 2.c4 d6 3.Hc3 e5
Budapesti csel 1.d4 Hf6 2.c4 e5 3. dxe5 Hg4
Holland védelem 1.d4 f5 2. c4 Hf6

Angol megnyitás 1.c4 c5 ( 1...e5; 1...Hf6)
Réti megnyitás 1.Hf3
 

Forrás: www.eurochess.hu  hu.wikipedia.org  Karakas Éva: Támadás a király ellen SPORT . BUDAPEST ,1976